Féreg burgonyában


A burgonya cisztaképző fonálférgeit — a közönséges burgonya-fonálférget Globodera rostochiensis Wollenweber Behrens és a Globodera pallida Stone Behrens fajokat — azokban az országokban, ahol jelentős a burgonya termesztése, a termelés első számú ellenségének tekintik.

A gumórontó fonálféreg

Károsító fajok és jelentőségük Felszaporodásuk a burgonya termesztését ellehetetlenítheti. Az Európai Unióban a kultúrák közül a burgonya növényegészségügyi szabályozása az egyik legszigorúbb, amelyben a burgonya fonálférgek igen nagy súllyal szerepelnek. A burgonya-fonálférget Wollenweber ban különítette el a répa-fonálféregtől, és nevezte el Heterodera rostochiensis-nek a megtalálás helyéről, Rostockról.

A Heterodera pallidat először csak, mint a Heterodera rostochiensis agresszív rasszának tartották. Stone ben kettéválasztotta, és új fajként írta le a Heterodera pallida-t. Behrens ben új génuszba, a Globodera nembe helyezte át a két fajt.

mi a neve a parazita pirulának giardia treatment over the counter

A burgonya cisztaképző fonálférgei és kedvelt tápnövényük, a burgonya a dél-amerikai Andokból származnak. Valószínű, hogy az es években hurcolták be Európába a burgonyavész elleni rezisztencia-nemesítéshez használt andoki burgonyagyűjteménnyel együtt, de a fonálférget ig nem vették észre. Azóta a Globodera rostochiensis minden földrészen széleskörűen elterjedt, a Globodera pallida eddig 55 országban fordul elő, a kontinentális éghajlatú területeken, illetve a trópusi országok mérsékeltebb klímájú régióiban 1.

A következő években Keszthelyen ban, majd Dejtáron ben féreg burgonyában gócszerű előfordulását. A növény- és talajvédelmi hatóság munkatársai ben kezdték meg a károsító országos felderítését. A több ciklusban végzett felderítés nyomán Magyarországon menopauza rossz lehelet megyében gócszerű jelenlétét állapították meg a Duna—Tisza közén Nyársapát, Ócsa, Bugyi, Nagykőrös térségében, Galga-menti területeken, valamint egyes Szabolcs megyei térségekben.

Pontszerűen több helyen is előfordul, jellemzően a Dunától keletre eső országrészben.

férgek felnőttektől hol miért van rossz a szaga reggel

A közötti időszakban a felderített fertőzött terület nagysága 5,66 ha-ral növekedett. A faj 8 hektáron, alacsony fertőzési szinten fordult elő, azóta újabb lelőhely napjainkig nem került elő.

A vetőburgonya-termesztő területek mindeddig mentesnek bizonyultak a burgonya cisztaképző fonálférgeinek fertőzésétől. Az áruburgonya termesztő területeken az előfordulás gyakorisága Közép- és Észak-Magyarországon a legnagyobb, elsősorban a házikerti, háztáji és kisüzemi területeken, a gyakori utántermesztés, vagy monokultúra miatt.

Kártétel A két faj gyakran együtt fordul elő.

Friss morzsák

Azon túl, hogy külsőleg is rendkívül hasonlóak, károsításuk és fejlődésmenetük is szinte teljesen megegyezik. A burgonya fonálférgek fő gazdanövénye a burgonya, ezen kívül a paradicsomot és a tojásgyümölcsöt károsítják, de több, a Solanaceae családba tartozó gyomfaj gyökerein is megélnek pl.

Solanum nigrum, Datura stramonium, Hyoscyamus niger. A lárvák és a kifejlett egyedek a burgonya gyökerein szívogatnak. Erős fertőzés esetén a növények satnyák, a lombozat sárgul, alulról felfelé fonnyad. A beteg tövek egyre kevesebb és kisebb gumót képeznek.

hányinger féregtabletták szedése után Lena és férgek

A károsítás hatására rövid, bojtos gyökérzet alakul ki, amely később elhal. A növények virágzása és a gumóképződés akár két héttel is késhet. A legsúlyosabb esetben, a legfertőzöttebb, jellemzően a művelési iránnyal megegyező ellipszis alakú foltokban kipusztul a burgonya 2.

Morfológia Mindkét fajt a jelentős ivari dimorfizmus jellemzi.

Friss hírek

A hím megnyúlt, fonálszerű, kb. A nőstény csak fiatal korában ilyen alakú, vedlései során megvastagodik, gömb alakú cisztává alakul, amelyben a megtermékenyítés után db tojás képződik.

Ekkor még fonálszerűek, µ méretűek, jól látható, kitinizált szájszuronnyal rendelkeznek. A két faj között a J2 lárvák szuronygombjainak alakja és a szurony hossza között van eltérés. Ciszta alakjában telel át a talajban. Féreg burgonyában a cisztából a burgonya gyökérváladékának hatására kikelnek a 2. A gyökérzónában a hajszálgyökereken szívogatnak, majd befurakodnak a gyökérbe, ahol a sejtfalakat feloldva, óriássejtek alakulnak ki, mintegy éléskamraként, hogy a nőstények kifejlődéséhez elegendő táplálékot biztosítsanak.

A károsító ezzel nemcsak tápanyagot von el a gazdanövénytől, hanem anyagcsere-forgalmi zavarokat okoz a növény szállítórendszerében. A hímek a 4. Nem táplálkoznak, feladatuk a nőstények megtermékenyítése.

A megtermékenyített nőstények először megduzzadnak, felszakítják a bőrszövetet, csak a feji végük marad a gyökérben.

Legújabb írások

A későbbiekben egész testük anyagát felhasználják a tojások fejlesztésére. A ciszták a fehér-sárga-barna fehér-barna átmenetek után leválnak a gyökérről, a talajba kerülnek. A telet diapauzában töltik. A talajban zömmel a felső 30 féreg burgonyában rétegben helyezkednek el, de 80 cm mélységig is előfordulhatnak! A burgonya-fonálféreg egyedfejlődésének időtartamát elsősorban a klíma, a talajadottságok és a gazdanövény befolyásolja.

Támad a burgonya-fonalféreg? | Kárpátalja

Magyarországon az első tojásrakó nőstények kifejlődését ben Elekesné és társai az ültetés után nappal figyelték meg, a férgek átfogó kezelése fejlődési ideje azonban évjáratonként, termőhelyenként és fajtánként eltérhet.

A ciszták gyökéren való megjelenése a burgonya virágzásának idejére esik.

A ciszta, amely nemcsak átvészelő alak, hanem nagy szerepet játszik féreg burgonyában károsító továbbterjedésében is, főleg a vetőburgonyára tapadt földdel terjed.

A talajművelő eszközökre, betakarító gépekre, szállító eszközökre, emberek, állatok lábára tapadt földdel, állati ürülékkel is terjedhet, de a szél és a víz is új területekre juttathatja. Terjedése tehát alapvetően passzív, az inváziós lárva ugyanis a talajban maximum 1 métert mozog. A fonálféreg az alkalmazott vetésváltás időtartamától függően, átlagosan 20 évvel a kár észlelése előtt kerül a talajba.

A fertőzéseket nem lehet a kezdeti stádiumokban észlelni, mivel a talajban nagyon kicsi a fonálféreg-populáció sűrűsége ahhoz, hogy talajminta-vételi módszerekkel ki lehessen mutatni. E fonálférgek túlélési stratégiája igen fejlett. Gazdanövény hiányában akár 20 évig is fennmaradhatnak a talajban tartós diapauzában. A cisztába zárt tojások rendkívül ellenállóak a környezeti hatásokkal szemben. Kiszáradt állapotban is évekig fennmaradnak.

Ezeket is szeretni fogod

Hidegtűrésük is jelentős, a tojások és a még ki nem kelt lárvák a —35 oC hőmérsékletet is elviselik. Az oxigénhiányos környezethez is ezen a módon alkalmazkodnak. A burgonya cisztaképző fonálférgek kimutatásának és fajmeghatározásának módszerei A károsító jelenlétének kimutatása a féreg burgonyában vizuális vizsgálatával lehetséges, melynek során a növény gyökérzetét ásóval óvatosan kell kiemelni, majd nagyítóval tüzetesen átvizsgálni.

A legmegfelelőbb időpont a talajmintavételre a betakarítás után van, amikor a talaj felső 5 cm-es rétegéből, minél több mintavételi pontból érdemes mintázni. A fonálférgek kinyerése flotációs módszerrel történhet, Fenwick kannával is, de a Schuilling-féle centrifugás módszer lényegesen biztonságosabb, pontosabb 8.

hány helmint él parazita a hal testén

A molekuláris technika jól meghatározott körülmények között biztonságosan használható. A ciszták morfológiai fajhatározása a vulva-anus régió struktúrájának különbségein alapul. A vizsgálat elvégzéséhez gyakorlott nematológus szakemberre van szükség. A Globodera fajok patotípusai A két faj populációi eltérő genetikai struktúrájú egyedekből, ún.

A Globodera rostochiensis fajon belül 5 patotípust Ro1,2,3,4,5a G. A virulenciakarakter különbséget a kontinens különböző részeiről, az eltérő időpontokban, eltérő genetikai féreg burgonyában populációkból való behurcolás okozza.

Helyesebb ezért a virulenciacsoport elnevezés használata. A tesztek kidolgozása még folyamatban van, ezek féreg burgonyában része költséges, illetve hosszadalmas eljárást igényel. A veszélyes létszámra és a károsító környezeti igényeire vonatkozóan az elsősorban külföldi megfigyelésekre alapozó szerzők rendkívül változatos adatokat közölnek. Magas fertőzöttségi szintet is kompenzálhatnak a növény számára optimális környezeti feltételek.

A burgonya legfontosabb kártevõi - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál

A hűvös, csapadékos klímát tartják optimálisnak, de a károsító Észak-Afrikában és a mediterrán országokban ugyanúgy jelen van, mint a skandináv államokban. Nógrád megyében, a Dejtár községben lévő gócban egyes években kifejezetten csapadékszegény, olykor aszályos körülmények ellenére is kialakult erős fertőzés.

A gumórontó fonálféreg

Nyilvánvaló, hogy a károsítás mértékét önmagában az egyedszám nem határozza meg, ez több biológiai, agrotechnikai, időjárási tényező függvénye. Magyarországon a G. FVM rendelet 1. Védekezés Ahol a kártevő az alkalmazott megelőző hatósági intézkedések ellenére már megtelepedett, onnan kiirtani nem lehetséges, ezért a féreg burgonyában célja a talaj cisztafertőzöttségének a kimutatási szint alá csökkentése.

A burgonya cisztaképző fonálférgek ellen különböző védekezési eljárások integrált alkalmazása lehet eredményes: vetésforgó, a rezisztens fajták termesztése, csalogató növény termesztése és fumigánsok, féreg burgonyában. Hazai vizsgálatok is megállapították, hogy a fonálféreg gazdanövényeit nem tartalmazó vetésforgó 8. Kívánatos lenne ezért a burgonya legalább éves forgóban való termesztése. A vetésváltás elsősorban nyír paraziták felszaporodás megelőzősére, illetve féreg burgonyában fonálféreg egyedszám esetén elegendő.

A rezisztens fajták nagyobb mértékben csökkentik a talaj fertőzöttségét. Féreg burgonyában a fajtákon nem alakulnak ki a ciszták kifejlődéséhez szükséges óriássejtek, a nőstény éhezik, elpusztul. Használatukat korlátozza, hogy magas egyedszám esetén a lárvák táplálkozása miatt jelentős a kártétel mértéke, monokultúrás termesztésük pedig agronómiai szempontokból is helytelen, valamint más patotípusok kiszelektálódásához vezethet.

Gumórontó fonálféreg a burgonyában – morzsaFARM

Féreg burgonyában nemesítés jóvoltából számos, a Globodera rostochiensis-szel szemben rezisztens fajta áll rendelkezésre. Ezekben az ellenálló képességért egyetlen domináns gén, a H1 gén a felelős. Hazai kísérletekben, a fajták próbatermesztése során a talaj patotípus-készletét, valamint a fajták magyarországi viszonyokhoz való adaptációs képességét vizsgálták.

Megállapították, hogy elméletileg bármely, államilag elismert rezisztens fajta alkalmas lehet Globodera rostochiensis-szel fertőzött területeken a fogékony fajták leváltására. Azt, hogy a fajták közül melyek bizonyulnak perspektivikusnak, az egyes fajtáknak az adott termőhelyen megmutatkozó agronómiai jellegzetességei döntik el.

Termesztési értékük is lényegesen gyengébb. Ezeknél a fajtáknál a rezisztencia poligénikus, tehát több gén által meghatározott, így a nemesítés sokkal nehezebb és hosszadalmasabb eljárást igényel. A Nemzeti Fajtajegyzékre csak olyan új burgonyafajta kerülhet fel, amely rendelkezik valamilyen szintű fonálféreg rezisztenciával. A csalogató növényes védekezési módszer alapelve, hogy a burgonya lombozatát még a ciszták kifejlődése előtt meg kell semmisíteni.

Tehát a betakarítást, vagy a lombozat deszikkálását még ez előtt az idő előtt el kell végezni.

Keresés űrlap

Magyarországon ez az időszak május Emiatt a módszer csak korlátozottan használható. A kémiai védekezés a fonálféreg ellen régóta alkalmazott, hatékony eljárás, bár az EU igyekszik visszaszorítani a kémiai védekezés használatát. A ciszták élő tojástartalmának elölésére Magyarországon a dazomet hatóanyagú Basamid G, a metam-ammónium hatóanyagú Ipam 40 fumigánsokat engedélyezték.

Támad a burgonya-fonalféreg? Felkerestük a Kárpátaljai Megyei Növényegészségügyi Laboratóriumot, ahol Vera Terehova illetékes szakembert, helmintológust féregtanszakértőt kérdeztük, mi a helyzet nálunk, Kárpátalján. A burgonya cisztaképző fonálférgei, a közönséges burgonya-fonalféreg Globodera rostochiensis Wollenweber a burgonyatermelés első számú ellensége.

Környezetkárosító hatásukon és fitotoxicitásukon kívül rendkívül magas költségigényük is korlátozza használatukat. Csak magas fertőzöttség esetén, illetve az egyéb eljárások kiegészítéseként javasolhatók. A nematicid hatású talajfertőtlenítőszerek az inváziós lárvák ellen, az ültetés előtt vagy az ültetéskor a gyökérzónába juttatva alkalmazhatók.

Nem fitotoxikusak, ezért rugalmasan felhasználhatók. Hazánkban a fosztiazat hatóanyagú Nemathorin 10 G, és az oxamil hatóanyagú Vydate 10 G készítmények engedélyezettek. A cikkben található növényvédő szerekre vonatkozó információk tájékoztatásul szolgálnak, az aktuálisan engedélyezett készítmények engedélyokiratai a Féreg burgonyában Növényvédő szerek adatbázisában érhetők el.